Mikor lettél árva?
És hogyan..
Nem minden árvaság akkor kezdődik, amikor elveszítjük a szüleinket.Van, aki úgy nő fel, hogy anya és apa minden nap ott van mellette.Egy házban élnek, egy asztalnál esznek.Mégis...valahogy mindig egyedül marad.Nincs, aki igazán meghallgassa.Nincs, aki bátorítsa.Nincs, aki azt mondja:"Hiszek benned.""Nem baj, ha most nem sikerül.""Gyere, megoldjuk együtt."És egy kisgyerek ilyenkor csendben meghoz egy döntést."Nem számíthatok senkire.""Mindent egyedül kell megoldanom."Aztán telnek az évek.A gyerekből felnőtt lesz.Erősnek tűnik. Mindent elintéz. Dolgozik. Mosolyog. Csinálja.Pedig belül már régen elfáradt.Segítséget nem kér.Hiszen soha nem tanulta meg, hogy lehet. És amikor már majdnem összeroppan, keserűen csak ennyit mond:
"Nekem soha senki nem segít…"
Talán nem is tudja, hogy ezt nem a felnőtt mondja.Hanem az a régen magára maradt kisgyerek.Az, aki egész életében arra várt, hogy végre valaki odalépjen hozzá, megfogja a kezét, és azt mondja:- Itt vagyok, csináljuk..
Ha ezekben a sorokban magadra ismertél...akkor szeretném, ha tudnád:
Nem kellett volna egyedül felnőnöd.És nem kell egyedül továbbmenned sem.Igaz, hogy egyre nehezebb megbízni másokban, de azért szerencsére vannak jó emberek, akik lehet , hogy ugyanúgy csak várnak valakire..
Tanulni kell kérni ...Tanulni kell megengedni, hogy valaki segítsen. ❤️
Nem minden árvaság akkor kezdődik, amikor elveszítjük a szüleinket.Van, aki úgy nő fel, hogy anya és apa minden nap ott van mellette.Egy házban élnek, egy asztalnál esznek.Mégis...valahogy mindig egyedül marad.Nincs, aki igazán meghallgassa.Nincs, aki bátorítsa.Nincs, aki azt mondja:"Hiszek benned.""Nem baj, ha most nem sikerül.""Gyere, megoldjuk együtt."És egy kisgyerek ilyenkor csendben meghoz egy döntést."Nem számíthatok senkire.""Mindent egyedül kell megoldanom."Aztán telnek az évek.A gyerekből felnőtt lesz.Erősnek tűnik. Mindent elintéz. Dolgozik. Mosolyog. Csinálja.Pedig belül már régen elfáradt.Segítséget nem kér.Hiszen soha nem tanulta meg, hogy lehet. És amikor már majdnem összeroppan, keserűen csak ennyit mond:
"Nekem soha senki nem segít…"
Talán nem is tudja, hogy ezt nem a felnőtt mondja.Hanem az a régen magára maradt kisgyerek.Az, aki egész életében arra várt, hogy végre valaki odalépjen hozzá, megfogja a kezét, és azt mondja:- Itt vagyok, csináljuk..
Ha ezekben a sorokban magadra ismertél...akkor szeretném, ha tudnád:
Nem kellett volna egyedül felnőnöd.És nem kell egyedül továbbmenned sem.Igaz, hogy egyre nehezebb megbízni másokban, de azért szerencsére vannak jó emberek, akik lehet , hogy ugyanúgy csak várnak valakire..
Tanulni kell kérni ...Tanulni kell megengedni, hogy valaki segítsen. ❤️